GYIK
 
Gyakran Ismételt Kérdések
 


Milyen éves beszámolót kell készíteni a különféle civil szervezeteknek, és mit kell tenniük e beszámolókkal?
 


Minden szervezetnek december 31-i fordulónappal a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készítenie. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

A beszámolót - ha a szervezet külön törvény rendelkezése alapján a beszámoló letétbe helyezésére köteles - az OBH (Országos Bírósági Hivatal) részére kell megküldeni, aki gondoskodik a közzétételről.
 


Mik a közhasznúság előnyei és hátrányai?


Előnyök:

-  Közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet

- A közhasznú szervezet számára juttatott adományok értéke a társasági adót csökkenti az adomány értékének 20 %-ával, tartós adományozás esetén további 20 %-kal, tehát összesen 40%-kal

Hátrányok:

- Megnövelt adminisztratív terhek

- Pénzügyi-gazdasági átláthatóság követelményei (pl.: kettős könyvelés, felügyelő bizottság létrehozása, dokumentumok nyilvánossága és hozzáférhetősége)
 


A civil szervezetnek felajánlott 1% -ot csak a célszerinti felhasználásra vagy az egyesület programjainak fenntartási költségeire is lehet fordítani?


Nem csak cél szerinti felhasználásra, hanem működésre is (együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás 30%-át nem haladhatja meg) fordítható az 1%.

Különösen az alábbiak vehetők figyelembe:
-   bérköltség
-  székhely, működési hely − kivéve, ha az valamely alapító tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben − fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek; (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak)
-   postaköltségek, telefon-, internet szolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek)


Lehet-e egyesületi tag, tisztségviselő önkéntes?

Igen, lehet, de nem a tagságából vagy a tisztségéből adódó kötelezettségek teljesítésére. Tehát ugyanaz a személy állhat egyszerre tagsági és önkéntesi jogviszonyban is a szervezettel.



Hogyan kell nyilvántartani a bevételeket és a kiadásokat?

A bevételeket elkülönítetten kell nyilvántartani a kiadásoktól. A bevételeket a civil tv. szerinti rendezettségben elkülönítve (a különböző bevételeket egymástól elkülönítve), a kiadásokat szintén egymástól elkülönítve kell nyilvántartani úgy, hogy azok megfeleljenek a számviteli szabályok előírásainak is (függetlenül a könyvvezetés módjától).

A bevételek és kiadások típusai, fajtái a korábbiakhoz képest némileg módosultak a civil tv. felsorolásában, az alábbiak szerint.

A civil szervezetek bevételei:

  • egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítói befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
  • gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
  • költségvetési támogatás:
    o    pályázat, valamint egyedi döntés alapján kapott költségvetési támogatás;
    o   az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
    o    az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
    o    a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege    (1%);
    o    az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
    o    más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
    o    befektetési tevékenységből származó bevétel;
  • egyéb bevétel.

A civil szervezetek kiadásai:

  • alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
  • gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
  • a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
  • egyéb költség.

 


Mik a beszámolási kötelezettségek? – Kinek kell beszámolni, miről, hogyan, milyen gyakran?

A jogszabály által kötelezően előírt beszámolók:

  • számviteli beszámoló (éves beszámoló) – 2014. január elsejétől a jogi személyiségű szervezeti egység számára is;
  • közhasznúsági melléklet;
  • adományozásról szóló beszámoló (abban az esetben, ha vannak adományok);
  • 1%-os felajánlásokról szóló beszámoló (abban az esetben, ha kedvezményezett az illető civil szervezet).

A számviteli beszámoló része a közhasznúsági melléklet, melyet a közhasznú státusztól függetlenül a tárgyévet követő év május 31-ig kell majd elektronikusan letétbe helyezni a bíróságon (az elektronikus benyújtás szabályai jelenleg még kidolgozatlanok). Bár nincs ez ügyben konkrét iránymutatás, feltételezésünk szerint a közhasznú tevékenységet nem végző szervezetek a vonatkozó részek üresen hagyásával is letétbe helyezhetik a mellékletet. Abban az esetben, ha a szervezet a közhasznúsági mellékletet, illetve a számviteli beszámolót nem tudja tartalommal megtölteni, akkor üresen hagyva küldi el. Az adományozásról szóló beszámolóval kapcsolatban nincs előírás sem annak határidejéről, sem gyakoriságáról.
 


Mit kell tartalmaznia a közhasznúsági mellékletnek?

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a szervezet közhasznú tevékenységeit, a tevékenységek fő célcsoportjait, a tevékenységből részesülők számát és annak főbb eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, amelyek túlnyomórészt kiolvashatók a számviteli beszámolóból. (Mint pl. az erőforrásokat és a társadalmi támogatottságot alátámasztó adatokat.) A közhasznúsági melléklet tartalmazza továbbá a vagyon felhasználásának és a közhasznú cél szerinti juttatásoknak a kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét, valamint a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A közhasznúságról szóló kormányrendelet tartalmazza a közhasznúsági melléklet mintanyomtatványát, e szerint kell a közhasznúsági mellékletet elkészíteni és benyújtani.


Hogyan kell beszámolni az adományozásról?

A közhasznúságról és az adományozásról szóló 350/2011. sz. kormányrendelet alapján a civil szervezetek az általuk használt tájékoztatási eszközökön (honlap, hírlevél, napilap, facebook stb.) keresztül kötelesek beszámolni a működésükről és az adományok felhasználásáról. Az adományok felhasználásáról szóló tájékoztatást tehát nem terhelik különösebb kötelezettségek azon kívül, hogy érvényesülnie kell az átláthatóság és a nyilvánosság követelményeinek.

Az adományokról szóló beszámolót tehát a civil szervezet bárhogy közzéteheti, a honlapján, vagy egyéb tájékoztatási módon, pl. facebook oldalán vagy napilapokban is. A beszámolóval kapcsolatban az egyetlen kötelezettség, hogy azt meg kell tennie a szervezetnek. A beszámolónak tartalmilag meg kell felelnie annak a követelménynek, hogy a civil szervezet adományainak felhasználása abból egyértelműen megállapítható legyen.


Hogyan kell beszámolni az 1 %-os felajánlásokról?

Az 1%-os felajánlásokról az előírás szerint a felajánlások kiutalását követő év december 31-éig történő felhasználásról a kiutalást követő második év május 31-ig kell beszámolót készíteni. A beszámolót az adóhatóságnak elektronikusan kell beküldeni.

A jogutódokat az 1%-os felajánlásokról szóló beszámoló kötelezettsége éppúgy terheli, mint a jogelődjüket. Ha a beszámoló számszakilag hibás vagy valótlan adatot tartalmaz (vagy elkésett) és az adóhatóság felhívására a szervezet azt nem javítja, akkor az adóhatóság a következő évben határozattal kizárja a szervezetet az 1%-os felajánlásokból való részesedésből. Jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő szervezet soron kívül tesz beszámolót.


Milyen esetekben kell kettős könyvvitelt alkalmazni?

A civil tv. világosan leírja, hogy melyik esetekben kell kettős könyvvitelt alkalmazni: a közhasznú szervezetek csak kettős könyvvitelt alkalmazhatnak, egyébként a számviteli szabályoknak megfelelően kell a szervezeteknek a könyvvitelüket meghatározni. A számviteli szabályok főszabályként a kettős könyvvitel vezetését írják elő, kivételes az egyszeres könyvvitel szabálya: egyszeres könyvvitelt akkor készíthet a gazdálkodó az Sztv. szerint, ha egyszerűsített beszámolót készít és a törvény lehetővé teszi az egyszeres könyvvitel alkalmazását (mint pl. a civil tv.).

A korábbi szabályok szerint közhasznú szervezetek működhettek az egyszeres könyvvitel rendszerében is. E szabályt a jogalkotó úgy változtatta meg, hogy átmeneti rendelkezéseket nem illesztett az új szabályozáshoz: ez azt jelenti, hogy az a közhasznú szervezet járt el helyesen, amelyik az egyszeres könyvvitel helyett 2012. január 1-től már a kettős könyvvitel rendszerében gazdálkodik, illetve mutatja ki az adatait.

Egyszerűsített beszámolót (értékhatártól függetlenül) az Sztv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján az a szervezet készíthet, amely csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg.


Mit jelent a gazdálkodó tevékenység?

A gazdálkodó tevékenység mindazon tevékenységek összességét jelenti, amelyek a szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek. A gazdálkodó tevékenységbe tehát valamennyi olyan tevékenység beletartozik, ami hatással van a szervezet vagyoni, pénzügyi vagy jövedelmi helyzetére. Ide tartozik a gazdasági-vállalkozási tevékenység, a cél szerinti gazdasági tevékenység, a számviteli beszámoló valamennyi gazdálkodásra ható tevékenysége.

A gazdálkodó tevékenység megítélése igen sokféle lehet, tekintettel a gazdálkodás jellegére, akár szakmai értelemben is: mezőgazdasági munka, szellemi munka, iparos tevékenység, értékesítés stb.


Hogyan gyűjthető adomány?

Az adománygyűjtésnek nincsenek szigorú kötöttségei. Van azonban néhány olyan szabály, amit az adományok gyűjtésének előkészítésekor érdemes figyelembe venni:

  • az adománygyűjtés során nem lehet másokat zavarni
  • az adománygyűjtés céljáról az adományozót kötelező tájékoztatni;
  • az adományokról kötelező beszámolni;
  • az adományszervezés, illetve az adománygyűjtés interneten keresztül is megvalósítható.

A civil szervezet nevében és javára adományokat gyűjtő személynek írásbeli meghatalmazást kell kapnia (visszavonásig vagy határozott időre, célra) a szervezet vezetőjétől. A meghatalmazást az adománygyűjtőnek a gyűjtés idején magánál kell tartania, és a személyazonossága egyidejű igazolása mellett fel kell mutatnia.


Kell-e áfát fizetni?

Az áfafizetés kérdése bonyolultabb más adókötelezettségeknél.

Ugyanis abban az esetben, ha valamilyen sportolással, testedzéssel, szociális ellátással, iparművészettel, bölcsődei ellátással, felnőttképzéssel stb. foglalkozik a szervezet, az áfának nem alanya a törvény szerint (tárgyi áfamentesség). Tehát ebben az esetben bruttó áron (áfával növelten) vásárol és nettó áron (áfa nélkül) értékesít vagy nyújt szolgáltatást.

Minden más tekintetben az áfának alanya lesz.


Nem tud az egyesület összehívni egy határozatképes közgyűlést, mert a tagok többsége nem elérhető, mit lehet tenni?

Ezt a helyzetet megelőzni lehet, kezelni nem: ha a tagok szabályos képviseleti meghatalmazást adnak más személyeknek, akik helyettük az üléseken eljárhatnak, akkor a meghatalmazott személyekkel meg lehet tartani a határozatképes ülést.

A másik lehetőség, amire szintén érdemes felkészülni és a Ptk. lehetőséget ad rá, az elektronikus úton lebonyolított ülésezés. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti. Fontos hangsúlyozni, hogy a létesítő okiratban erre a kérdésre ki kell térni.

A harmadik lehetőség, hogy a határozatképtelen ülést követően összehív a szervezet egy másik ülést, amely a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Fontos szabály, hogy a megismételt ülést nem lehet a határozatképtelen ülés előtt összehívni (akár ugyanabban a meghívóban, amiben az eredetileg tervezett ülésre hívja meg a tagokat a képviselő), hanem csak azt követően.


Hogyan szüntethető meg a szervezet?

 A szervezet létének befejezését megszűnésnek nevezi a jogi terminológia, az ezzel kapcsolatos szabályok viszont eltérőek az egyesület, az alapítvány és a civil társaság esetében. A megszűnés kifejezetten az egyesületek esetében lehetséges, az alapítványok esetében a törlés kifejezést és a megszüntetést használja a Ptk. Méghozzá azért, mert az alapítvány a kezelő szerv vagy az alapító döntése nyomán nem szűnhet meg. Az alapítvány csak a törvényi feltételek megléte esetén szűnhet meg, azok megállapítása viszont a bíróság feladata.

A megszűnés és a törlés státusz-szabályait és a megszűnés, valamint törlés eljárási szabályait az alábbiakban ismertetjük.

Státusz-szabályok

1.     Egyesület

o   Az egyesület megszűnése a következőt jelenti:

o   a legfőbb szerv döntése alapján átalakul,

o   a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

o   a bíróság feloszlatja,

o a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,

o   a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet törlik a nyilvántartásból.

 

Az egyesület megszűnése tehát kétirányú: az egyesület önmaga határoz és viszi végig a folyamatot, illetve a bíróság határoz a feloszlatásról vagy megszüntetésről az egyesület valamilyen feltételeknek való megfelelése vagy meg nem felelése miatt.

Megszűnés lehetséges jogutóddal és jogutód nélkül is. Ha jogutóddal szűnik meg az egyesület, arról mindig maga határoz, ezt nevezik átalakulásnak. Az átalakulás lényege, hogy az addigi egyesület megszűnik, és létrejön egy másik egyesület. Átalakulni csak másik egyesületté, és csak beolvadással, összeolvadással, szétválással lehet (az első esetben, ha az egyesületbe olvad bele egy másik, akkor a „fogadó” egyesület nem szűnik meg, a másik viszont jogutódlással megszűnik).

Az egyesület önmaga kezdeményezésére szűnik meg abban az esetben, amikor legfőbb szerve határoz arról, hogy a szervezet feloszlik (nagyon fontos, hogy nem feloszlatásról dönt a legfőbb szerv, hanem feloszlásról, a feloszlatást csak a bíróság teheti meg).

 

2.  Alapítvány

Az alapítványra teljesen eltérő szabályok vonatkoznak, mint az egyesületre. Az alapítványt az alapító nem vonhatja vissza, a kuratórium pedig nem szüntetheti meg. Megszűnésről szóló döntés és eljárás nincs az alapítvány esetében, mint ahogy van az egyesületnél a legfőbb szerv döntése alapján.

Alapítványok esetében az alapító kérheti az időmúlásra, feltétel bekövetkezésére, a cél megvalósulására, illetve az ellehetetlenülésére hivatkozva a nyilvántartásból való törlést (lásd még alább). A cél megvalósulását vagy ellehetetlenülését okiratokkal bizonyítani kell. Az ellehetetlenülésre hivatkozást követően a bíróság 30 napos határidővel nyilatkozattételre hívja fel az alapítványt. Amennyiben az alapítvány az alapító kérelmét vitatja (mármint a cél ellehetetlenülését), a bíróság a nemperes eljárást megszünteti, illetve ha a bíróság nem látja indokoltnak a becsatolt iratokból a cél megvalósításának lehetetlenségét, akkor elutasítja a kérelmet. Mindkét esetben a döntéstől számított 30 napon belül perelhet az alapító.

A gyakorlatban az alapító és a kezelő szerv együtt megszüntetheti az alapítványt úgy, hogy a törvényességi ellenőrzési eljárás során „megbuktatják” a szervezetet, pl. nem nyújtják be a szervezet beszámolóját egy évig, és az ügyészség kezdeményezésére a bíróság a szervezetet megszünteti. Ez ugyanakkor veszélyes játék, hiszen a beszámolót el kell készíteni, mivel a beszámoló elkészítésének hiánya bűncselekmény is lehet, ha a szervezet gazdasági adatokat titkol el.

Eljárási szabályok

A civil szervezetek esetében a nyilvántartásból való törlés előtt, és a megszűnést elrendelő bírósági határozat vagy legfőbb szerv döntése után a választott végelszámoló végelszámolást kezdeményez a székhely szerinti bíróságon. A végelszámolás cégjogi szabályai a civil szervezetekre is vonatkoznak, ezért a választott végelszámolóra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a képviselőre. Minden olyan esetben, amikor nem felszámolási vagy csődeljárásra kerül sor és a megszűnés jogutód nélküli , kötelező a végelszámolás. Ez egy nemperes eljárás, melyre a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban cégtörvény) megfelelő szabályainak alkalmazásával kerül sor. Egyszerűsített végelszámolás nincs.

1. Egyesület esetében a feloszlásról szóló döntés, valamint a bíróság általi feloszlatásról és a törvényességi ellenőrzési eljárás során megállapított megszűnésről, illetve megszüntetéséről szóló határozat esetén van helye végelszámolásnak.

2. Alapítvány esetében a jogutód nélküli megszűnés esetén, azaz a cél megvalósulásán, az idő elteltén, a feltétel bekövetkezésén alapuló törlést megelőzően, a cél lehetetlenné válásán alapuló alapítói kérelemre, illetve ügyészi keresetre, a törvényességi ellenőrzés során megszüntetett és a kezelő szervnek az alapítvány célját veszélyeztető tevékenysége miatti bírósági megszüntetése esetén is ez a helyzet.

A végelszámolást követően kérelmezni kell a nyilvántartásból való törlést. A kérelemnek – ha a szervezet jogutód nélkül megszűnik – tartalmaznia kell:

  • az eljáró bíróság megjelölését;
  • a kérelmező nevét, lakóhelyét;
  • a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát,valamint
  • az utalást arra, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.

A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell:

  • alapítvány kivételével (tehát egyesület esetében) a szervezet legfőbb szervének a megszűnést elhatározó ülésén készült jegyzőkönyvet;
  • a szervezet legfőbb szervének a megszűnést elhatározó ülésén készült jelenléti ívet a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), aláírásával, képviselet esetén a képviseleti minőség feltüntetésével;
  • azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelynek alapján megállapítható, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.

Ha végelszámolásra került sor, akkor a kérelemhez csatolni kell a végelszámolás eredményes befejezését igazoló okiratot is. Ez esetben a végelszámoló nyújtja be a törlésre irányuló kérelmet. A végelszámolás megkezdését követően minden szervezetet érintő kérdésben a végelszámoló nyilatkozik, a végelszámoló ugyanis a szervezet képviselőjévé válik.

 Végelszámolási eljárás

A végelszámolási eljárás során a szervezet legfőbb szerve döntést hoz a jogutód nélküli megszűnésről, és a végelszámoló személyéről. Végelszámoló bárki lehet, aki képviselő is lehetne..) A végelszámolásról szóló határozatot követően a végelszámoló válik a szervezet képviselőjévé. A végelszámolás során érdemes ügyvéd és könyvelő segítségét kérni, hogy a folyamat ne húzódjon el túl hosszú ideig (akár évekig).

Oldal nyomtatása