Menü
CIC hírek
Kezdje itt!
Civil névjegyzék
Civil tudástranszfer
A vasút vonzásában
Bár az idei utolsó városismereti séta – az esős időjárás miatt – ezúttal is csak virtuálisan valósulhatott meg, ez nem vont le az értékéből: Váczi Márk történésznek ismét sikerült lekötnie a közel harmincfős hallgatóságot. A Fehérvári Civil Központban megtartott, vetített képes előadás témája a Vasútvidék volt. 
 
 
 
Vasútvidékről – mint önálló városrészről – az 1926-os évtől beszélhetünk. Ekkor jött létre külön a búrtelepi, valamint 1928-ban a vasútvidéki plébánia, melynek temploma az 1929 és 1933 között épült Prohászka emléktemplom. Ez a monumentális építmény volt az egyik fő témája a Cselekvő Fehérvár városismereti programjának. Váczi Márk történésztől megtudtuk, egy országos tervpályázat nyerteseként kapta Fábián Gáspár a megbízatást, melyben Molnár Tibor és Gatter Ferenc voltak a közreműködő építészek. A felszentelésére 1933-ban került sor, de a templom bal oldali szárnyépülete, a kultúrház és mozi csak a 30-as évek végére készült el. A másik szárnyépületben a plébánia kapott helyet. Érdekesség, hogy Fábián Gáspár terveiben egy harangtorony is szerepel, melyet aztán sosem építettek meg.
- A templom vasbeton kupolája igen impozáns: harminc méter átmérőjű, félgömb alakú, medalionjain Árpád-házi szenteket ábrázoló freskókkal. Az építtetésének évében Magyarország legnagyobb kupolája volt – tudtuk meg a városkutatótól, aki a templom kertjében álló szobrokról is mesélt. Mint kiderült, itt kapott helyet Béki Horváth Mihály alkotása, a Pestiskereszt (ez egykor a vízivárosi sorompón kívül állt) és Prohászka Ottokár bronz szobra is, melyet 1934-ben Felsőeőri Fülöp Elemér készített. Utóbbi emlékműve eredetileg a budapesti Károlyi kertben állt, a hívők kezdeményezéséből került Székesfehérvárra 1982-ben. Az emléktemplom udvarában 1984-ben állították fel, mai helyére – a templom oldala mellé – pedig 1992-ben került – mondta el az előadó.
„A vasút vonzásában” másik fő témája a műalkotásokban igen gazdag, a hétköznapi ember számára mégis kissé „láthatatlan” állomásépület volt.
- A 19. századi pályaudvar helyén épült 1951–56 között, Kelemen László és Éhn József tervei alapján. A stílusa szocialista-realista, melyet nemcsak maga az épület, hanem az annak helyet adó alkotások is tükröznek. A felvételi csarnok külső falán két mészkő dombormű látható: a homlokzat jobb oldalán az 500 kilométeres mozgalmat szimbolizáló alkotás, melyet Martsa István szobrászművész készített. A 3 méter hosszú és 1,5 méter magas dombormű öt vasúti dolgozót ábrázol, háttérben egy gőzmozdony kerekeivel – mutatta meg Váczi Márk a dombormű képét a közönségnek.
Az 500 kilométer mozgalom azt jelentette, hogy 24 óra alatt legalább 500 kilométert kellett fusson a mozdony, lehetőleg hasznos teljesítményben. A mozgalom népszerű volt, 1953-ban Rodriguez Endre rendezésében dokumentumfilm is készült róla.
Martsa István műve mellett még rengeteg gazdagítja az állomás épületét: a csarnokban két oldalt nagyméretű pannók láthatóak: Konecsni György: Vasút és ipar, valamint Béres Jenő: Üdülők megérkezése a Balatonra (1953) címet viselő alkotása. Az emeleti váróterem lépcsőfordulóján Z. Gács György és Pituk József üvegablaka, Vasút és mezőgazdaság címmel… És még sorolhatnánk, de érdemesebb felfedezni ezeket az alkotásokat, ha a vonat indulása előtt még van pár percünk.
A Béke tér egy másik épületét is górcső alá vette Váczi Márk történész: a 4 -es szám alatti Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium – egykori Horthy Miklós Állami Polgári Fiúiskola, majd Béke téri Általános Iskola – 1942-43 között épült Széll László tervei alapján. Érdekessége, hogy 1960-ban új szárnnyal bővült, mely formai eszközeiben teljesen különbözik az előző szárnytól, mégis harmonikus az összkép. A Pordán H. Ferenc tervei szerint épült bővítmény tudatosan vállalt különállásával nyomatékos hangsúlyt ad a régi épületnek. A történész azonban azt is hozzáteszi: az utólagosan ráépített magastetős megoldás viszont idegen az egész kompozíciótól.
A Kodály után még két iskolai épületről is szó volt: A Vasvári Pál Gimnázium – korábban Magyar Királyi Szent István Középfokú Gazdasági Tanintézet – szintén Széll László tervei szerint készült 1937-38-ban. A vasútállomás előtti tér nyugati oldalán, a tér általános és részletes rendezési tervének vonalait követte. Ha arra járunk, érdemes megnézni a főbejárat előtti vaskorlátot, mely az építés évéről árulkodik.
- Úgyszintén a Vasútvidék részét képezi az Árpádházi Boldog Margit Leánylíceum, mai nevén Teleki Blanka Gimnázium épülete, mely a már korábban is említett Fábián Gáspár tervei alapján épült 1931 és 1932 között. Az utcasarkon álló, megtört L alakú, kétemeletes neobarokk épület sarkán látható címer és korona együttese ifj. Havranek Lajos kőfaragó munkája. Homlokzati faragványait Csanádi Gabriella újította fel 1994-ben, az előcsarnokban álló Árpádházi Boldog Margit-szobrot pedig Bory Jenő faragta 1938-ban – mondta el Váczi Márk.
Az előadáson természetesen a Vasútvidék köztéri alkotásairól is hallhattunk érdekességeket, így a Postás szoborról – másnéven Postakocsis, Rákóczi postáslegénye – melyet 1958-ban állítottak fel a Béke téren, mint az ország első köztéri, postást ábrázoló szobrát. 2007-ben helyezték át a Kaszap István utcába, a 2-es Postahivatal és Posta Feldolgozó Üzem elé. Ugyancsak hallhattunk Prohászka Ottokár utcában (régi nevén Új Várkörút) látható Mementóról is, mely Bors István bronz alkotása. A szobor az 1944-es terror ártatlan áldozatainak emlékére készült Cseh István székesfehérvári tanár megbízásából 1985-ben. Eredetileg a Rózsáskertben állt, de többször ledöntötték a talapzatáról, így 2001-ben áthelyezték a mostani, kevésbé elhagyatott környezetbe.
 
(Az ingyenes program a TOP-6.9.2-16-SF1-2018-00001 „Helyi közösségfejlesztés Székesfehérváron” című projekt keretében valósult meg. A további programokról a www.facebook.com/cselekvofehervar oldalon lehet tájékozódni.)
 
Fotó: Fortepan
 
nyomtatás